Vérzések
Vérzések definíciója:
A vérnek az érrendszerből a szövetek közé, testüregekbe vagy a külvilágba történő kilépése.
Vérzések felosztása:
- A vérzés iránya szerint:
- szövetek közé: haematoma, suffusio (compartement syndroma!)
- testüregekbe (koponya, mellüregi, hasüregi vérzések)
- külvilágba történő vérzések:
- tápcsatornába (haematemesis - vérhányás, melaena - vérszékelés)
- sebeken át a testfelszínen kívülre
- szövetek közé: haematoma, suffusio (compartement syndroma!)
A vérzés forrása szerint:
- hajszáleres
- vénás
- ütőeres
- kevert
A vérzés dinamikája szerint:
- okkult vérzés
- folyamatos, spontán csillapodó vérzés
- masszív (tömeges), gyors ütemű vérzés
A vérzések ellátása
Ha a sérülés következtében támadt vérzés nem tud a külvilág felé kiürülni és a szövetek között marad, heamatóma (vérömleny) keletkezik. Az esetek többségében különleges ellátást nem igényel (pl. kézfej, végtagok vérömlenye, amennyiben nem nagy kiterjedésű és fájdalmat, zsibbadást nem okoz). A vérömleny nem minden esetben látható, fejsérülés következményeként kialakulhat az agyburkok alatt is (ún. subduralis haematoma), amelynek végzetes következményei is lehetnek. Ezért is fontos, hogy minden fejsérülést megmutassunk az orvosnak.
A kapilláris vérzés felületes sérülések miatt kialakuló vérzés (pl. horzsolás), a vér szivárog a seben keresztül. Ha a sérült nem szed véralvadást befolyásoló gyógyszereket (vérhigítók; Syncumar, Aspirin, Astrix, stb.), nagy gondot nem okoz. A seb fertőtlenítése után (pl. Betadine-nal) steril gézlapot helyezünk a sebre, majd leragasztjuk.
Vénás vérzésre a bőséges, nem spriccelő, sötétpiros vérzés a jellemző. Felületes sérülés esetén az ún. bőrvénák sérülése miatt jön létre. A bőrvénák a bőr alatt futó, szövetek által kevésbé védett vénák (ezekből vesznek vért); a kézfejen, alkaron, könyökhajlatban, felkaron, a lábakon, nyakon találhatók. A mélyebben fekvő vénák sérülése normális esetben ritkábbak, a szöveti védelem miatt.
Vénás vérzés ellátása Első lépésként emeljük meg a végtagot, lehetőleg úgy,
hogy a vérzés kapuja a szív felett legyen. Ezáltal csökken a vénákban a nyomás, kevésbé fog vérezni a seb. Steril mull-lapra locsoljunk bőségesen fertőtlenítőszert (pl. Betadine-t), majd nyomjuk erősen a sebre. A felhelyezett mull-lapra rakjuk 2-3 pólyatekercset (géztekercs), majd ezt egy pólyával, körkörös menettel pólyázzuk a sérült végtagra. Ha a kötés átvérzik, ne szedjük le, rakjunk még rá további pólyákat és pólyázzuk át.
Az artériás vérzés jellemzője az élénk piros, lüktető vérzés. Az artériák sérülése mélyre hatoló sérülés következménye (vágás, szúrás, stb.). Gyors és bőséges vérvesztéssel járó vérzés. Az esetek többségében a végtagok és a nyak artériái sérülnek.
Az artériás vérzés ellátása
Első körben keressük meg a legközelebbi artériás nyomópontot. A nyomópont felett érezhető az artéria lüktetése. A nyomóponton -legalább két ujjal-,nyomjuk a csonthoz az artériát, így elállítva a vérzést.
Ha van segítségünk, az artériás nyomópontot nyomva készítsünk nyomókötést: steril mull-lapra locsoljunk bőségesen fertőtlenítőszert (pl. Betadine-t), majd nyomjuk erősen a sebre. A felhelyezett mull-lapra rakjuk 2-3 pólyatekercset (géztekercs), majd ezt egy pólyával, körkörös menettel pólyázzuk a sérült végtagra. Ha a kötés átvérzik, ne szedjük le, rakjunk még rá további pólyákat és pólyázzuk át.
Ha nagy artéria sérül (pl. a comb artériája), akkor az elsődleges szempont a vérzés csillapítása a sterilitás figyelembevétele nélkül. Ha van kéznél mullap, tamponáljuk ki a sebet, ha nincs, akkor bármilyen, nem szennyezett ruhanemű megteszi.







